Meződ minden valószínűség szerint Árpád-kori település, amelynek a területén római és középkori leletekre bukkantak a régészek. Az első írott forrás 1475-ben Mezeed formában említi, amikor a Tolna megyei Dombói uradalomhoz tartozott, majd 1698-ban Baranya vármegyéhez kerül. A török hódoltság után indul fokozatos fejlődésnek a falu, később a lélekszáma a XVIII. században letelepedő németeknek is köszönhetően az 500-at is megközelíti. Később Eszterházy Pál birtoka. Első iskolája 1843-ban épül a Pécsi Püspökség támogatásával. A XX. század első felében a falu gazdag kisiparos és állattartó múlttal rendelkező, módos kisközség képét mutatja jelentős szarvasmarha- és sertésállománnyal. Az 1947-ben kitelepített németek helyére felvidéki magyarokat költöztettek. 1950-ben alakul a termelőszövetkezet, melyet 1962-ben egyesítenek a sásdival, majd 1965-ben Meződ Sásd társközsége lesz. Lakossága fogyatkozni kezd, szerep nélküli településként az utolsók közt – 1971-ben – kap csak bekötőutat, általános iskoláját 1972-ben szüntetik meg. A rendszerváltást követően indul fejlődésnek, amit az önálló önkormányzatiság mellett elsősorban lakói szorgalmának és részben a várossá előlépő Sásd közelségének köszönhet.